A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség közgyűlése még tavaly novemberben fogadta el az új sportágfejlesztési stratégiát. Ennek keretein belül öttagúra bővült a korábbi háromfős elnökség, amely február elsejétől kezdi majd meg működését, illetve átalakították a szakági struktúrát is és ezzel egyidejűleg a tisztújító közgyűlésre is kiírta a pályázatokat, melyről a közgyűlés döntött.

A változást az indokolta, hogy ez az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág, és mint ismert, már két nyári olimpián is szerepelt. A 2021-re halasztott tokiói olimpián debütált, de sok kritika érte a lebonyolítást, hiszen a sportág három szakágát, a gyorsasági, az ügyességi (boulder) és a nehézségi (lead) mászást egyesítve kombinált versenyszámban rendeztek versenyt a férfiaknál és a nőknél is, viszont a elsősorban gyorsasági szakág teljesen más képességeket igényel. 2024-ban Párizsban végül különvették a gyorsasági mászást, így nemenként 2-2 aranyérmet osztanak ki.

Ehhez igazodva alakult át a szövetségi struktúra, és az egyik legfontosabb pontjának a verseny sportmászó szakág megerősítését tervezik. Vezetésével Harangi Jánost bízták meg, aki a hazai versenymászás reformerének is számít, a szövetségi kapitánynak pedig széles körű támogatottság mellett Beliczky Pétert nevezték ki, aki korábban a versenymászó válogatott vezető edzőjeként már bizonyított